Aktuális lapszám
Glaeba 2021/1
Főszerkesztő:
Schilling László
Kiadó:
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság
Kiadó székhelye:
H-1113 Budapest, Daróczi út 3.
Felelős kiadó:
Varga Benedek
Év:
2021
ISSN:
HU ISSN 2786-1198
Terjedelem:
196 oldal
Ár:
0 Ft
Lapozz bele
https://mnm.hu/sites/default/files/publications/glaeba2021-1_20211104.pdf
Tartalomjegyzék
Mezőkeresztes, Lapos-halom újkőkori településének roncsolásmentes kutatása (Absztrakt)
Abstract:
A dolgozat a Mezőkeresztes, Lapos-halom neolitikus dombján végzett roncsolásmentes kutatások bemutatására vállalkozik. A lelőhely az AVK késői időszakához kapcsolható települési domb, rétegtani viszonyai még nem tisztázottak. A geofizikai felmérések alapján sűrűn beépített, mesterséges határolóvonallal körbevett terület. Tipológiailag az északi Szakálhát és a korábbi Szilmeg név alatt elkülönített csoportok leletanyaga áll legközelebb az itt bemutatotthoz, néhány jellemvonás pedig már a késői neolitikum irányába mutat. A lelőhely körüli táj mesterséges kialakítására utaló adatok a tudatos térhasználatot bizonyítják. A tanulmány korábban megjelent magyar nyelvű változata ezen a linken keresztül érhető el: https://hermuz.hu/wp-content/uploads/2021/01/book_home_LVIII-LIX_WEB_03_...
Mezőkeresztes, Lapos-halom újkőkori településének roncsolásmentes kutatása (Absztrakt)
7-32
Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez: a roncsolásmentes vizsgálatok lehetőségei és korlátai Ligetfalva, Gesztenyési-dűlő lelőhely kutatásának tükrében (Absztrakt)
Abstract:
A tanulmány egy újonnan felfedezett késő neolit körárok roncsolásmentes vizsgálatait mutatja be. A Zala megyei Ligetfalva, Gesztenyés-dűlőben a lengyeli kultúra települési nyomait és egy hármas körárok-rendszer (rondella) szinte teljes alaprajzát sikerült dokumentálnunk. A terepbejárással, légifotózással és geofizikai felméréssel kutatott ligetfalvi körárok vizsgálatán keresztül áttekintjük a roncsolásmentes kutatási módszerek lehetőségeit és korlátait a neolitikus körárkok vonatkozásában. A tanulmány korábbi, magyar nyelvű változata innen érhető el: https://gocsejimuzeum.hu/sites/default/files/csatolmanyok/statikus/zalai... (11. oldaltól kezdődően)
Észrevételek a neolitikus körárkok kutatásának módszereihez: a roncsolásmentes vizsgálatok lehetőségei és korlátai Ligetfalva, Gesztenyési-dűlő lelőhely kutatásának tükrében (Absztrakt)
33-55
Újkőkori településrészlet Novajidrány határában. Előzetes jelentés Novajidrány, Szőlő-alja II. lelőhely feltárásáról
Abstract:
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága az M30-as számú gyorsforgalmi út Miskolcot Košice/Kassával összekötő szakaszának építési munkálatai során 2018. augusztus 28. és szeptember 19. között egy újkőkori település részleges feltárását végezte el Novajidrány, Szőlő-alja II. lelőhelyen. Az előzetes feldolgozás alapján az előkerült mintegy 86, településhez, illetve temetkezéshez köthető objektum az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája (AVK) legkorábbi, kialakuló fázisára keltezhető.
Újkőkori településrészlet Novajidrány határában. Előzetes jelentés Novajidrány, Szőlő-alja II. lelőhely feltárásáról
56-77
Crumerum/Nyergesújfalu a legújabb kutatások tükrében
Abstract:
2017-ben a Ripa Pannonica magyarországi szakaszának UNESCO világörökségi jelöléséhez kapcsolódóan, Crumerum/Nyergesújfalu lelőhely bemutatásra irányuló látvány- és építési tervek készültek. 2017-től kezdődően geofi zikai, 2018-ban régészeti kutatások zajlottak. A Sánc-hegyen, a 2. ásatási helyszínen a korábbi alaprajzi rekonstrukció nyomán két szondát
nyitottunk. A szondák a római kori tábor falának kutatása szempontjából negatív eredményt szolgáltattak. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a korábbi táboralaprajz-rekonstrukció egyes részletei nem helytállóak. Az eddig gyűjtött történeti és régészeti adatok összegzésének segítségével újabb, ötszög alakú rekonstrukciós-javaslat készült. Egy fém kislelet az 1. szondából 2. század második fele – 3. század eleje közötti katonai jelenlétre, további kisleletek az érmekkel kiegészülve a 3. század vége – 4. század vége, esetleg 5. század eleje közötti területhasználatra utalnak. A tanulmány a hegy lábának délnyugati részén, az 1. ásatási helyszínen, valószínűleg a vicus militaris (tábor szomszédságában álló település) területén gyűjtött téglabélyegek ismertetésével zárul.
Crumerum/Nyergesújfalu a legújabb kutatások tükrében
78-121
Honfoglalás kori lovastemetkezés Szeged, Kiskundorozsma-Subasa lelőhelyről (216. sír)
Abstract:
A Szeged, Kiskundorozsma melletti Subasa-hegy nevű lelőhelyen feltárt 216. számú honfoglalás kori temetkezés publikációjával teljessé vált az itt feltárt 8 síros kis temető publikációja. A sírban egy lovas íjász harcost temettek el lovával, fegyvereivel és egy edénnyel. A subasai temetőben egy kis létszámú közösség, egymástól nagyobb távolságra nyitott sírjai kerültek elő, és ezek közül a 216. sír 104 méterre helyezkedett el a legközelebbi sírtól. Ez alapján érdemes az ún. magányos temetkezések kérdését más lelőhelyek esetében is felülvizsgálni.
Honfoglalás kori lovastemetkezés Szeged, Kiskundorozsma-Subasa lelőhelyről (216. sír)
122-146
Appendix: Szeged, Kiskudorozsma-Subasa (216. sír): aktivitás okozta csontelváltozási nyomok a felső végtag és a törzs csontjain
Abstract:
Tanulmányunkban Kiskundorozsma-Subasa M5 (37. lh., 26/78) lelőhely 216. objektumából származó humán csontanyagon végzett makroszkópos morfológiai vizsgálatainkkal kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze. Az adultus korú, férfi as jegyeket mutató egyén csontvázán az élete korai szakaszában elszenvedett zavarokra utaló minor fejlődési rendellenességeket és rendszeres fizikai munkavégzésből adódó, aszimmetrikus mintázatot mutató aktivitás okozta csonttani elváltozásokat regisztráltunk. A megfigyelt aszimmetrikus szkeletális jellemzők hátterében trauma és/vagy fejlődési rendellenesség állhatott.
Appendix: Szeged, Kiskudorozsma-Subasa (216. sír): aktivitás okozta csontelváltozási nyomok a felső végtag és a törzs csontjain
147-153
Lépésről lépésre: késő vaskori sírmellékletek (edény, bronz karperecek és vasfibula) restaurálása
Abstract:
2019 áprilisában Novajidrány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) határában egy késő vaskori temető részletét tárta fel a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága. Jelen tanulmány az egyik temetkezésből előkerült, „in situ” felszedett kerámia és benne található fémmellékletek restaurálását mutatja be. Célunk, hogy aprólékosan ismertessük a folyamat módszertani lépéseit és rámutassunk az eljárások alapvető kihívásaira. Az eredmények adalékul szolgálhatnak a régészeti interpretációhoz, ebben az esetben a késő vaskori mellékletadási- és temetkezési szokások értelmezéséhez.
Lépésről lépésre: késő vaskori sírmellékletek (edény, bronz karperecek és vasfibula) restaurálása
154-166
Kihívások és lehetőségek a régészeti feltárásokat támogató térinformatikai rendszerek tervezésében
Abstract:
A régészetben egyre nagyobb teret kap a digitalizáció. A feltárásokon is megjelentek mobil eszközök alkalmazásával működtetett digitális dokumentálási rendszerek, amelyek létrehozása térinformatikai szemléletet kíván és számos tisztázandó kérdést vet fel. A dolgozat a felhasználók digitális kompetenciája, a dokumentáció elemeinek újradefiniálása, az adatbázisok struktúrájának kialakítása és a rendszer erőforrásainak meghatározása tárgykörökön keresztül nyújt betekintést a témába.
Kihívások és lehetőségek a régészeti feltárásokat támogató térinformatikai rendszerek tervezésében
167-177
Késő római kori és kora újkori leletek Páty környezetéből
Abstract:
A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészet Programjának megindulásával számos, eddig nem kutatott lelőhely megismerésének lehetősége vetődött fel. Páty, Nagy-Kopasz-hegy (Pest megye, regisztrálatlan lelőhely) környezetéből több, eltérő korszakból származó tárgy látott napvilágot. Jelen tanulmányunk fókuszában három késő római kori fibula (bronz csuklószerkezetes „T”-fibula és bronz öntött hagymagombos fibulák) és egy ritka épségben megmaradt késő középkori / kora újkori vaskés (steyri típus) áll.
Késő római kori és kora újkori leletek Páty környezetéből
178-195